A sütiket webhelyünkön a felhasználói élmény javítása érdekében használjuk. Ha folytatja a webhelyen a böngészést, ezzel hozzájárul a sütik használatához. További információkat itt talál Sütik

Megfelelő tápanyag-utánpótlás

A balkonnövényeknek, és az ágyásokban nevelt növényeknek számos tápanyagra van szükségük, hogy egészségesen fejlődhessenek, illetve hogy virágot, termést, gyümölcsöt hozzanak. Ezeket a tápanyagokat a talajba keverve, műtrágyaként adagolhatjuk. Ha követ pár egyszerű, alapvető szabályt a műtrágyázással kapcsolatban, mindent megtett a jó terméshozam érdekében. Ezen túl pedig növényei ellenállóvá válnak a betegségekkel szemben.

Melyik a megfelelő műtrágya?

Ha megfelelő műtrágyát keres, választhat az ásványi műtrágyák és a szerves trágyák közül. Az ásványi műtrágyák esetén találkozhat az NPK műtrágya elnevezéssel. Az NPK a nitrogént (N), foszfor (P) és a kálium (K) vegyjeleit jelöli. A növényeknek a növekedéshez nitrogénre van szükségük. A foszfor erősíti a gyökérzetet, ami nélkülözhetetlen a szép virágzás, lombozat és gyümölcshozam érdekében. Kálium nélkül a növény vízháztartása felborul. Ilyen típusú műtrágyákkal könnyen és gyorsan le lehet küzdeni a növények hiánybetegségeit. A hosszantartó műtrágyák ezzel szemben lassabban adják le a tápanyagokat. Ennek oka, hogy műtrágya egy ellenálló bevonattal van borítva, ami csak lassan, fokozatosan bomlik le.
A szerves trágyák is hosszú távú hatásúak. A legismertebb szerves trágyák a komposzt, a szaruforgács és a csontliszt. A komposzt például alkalmas a legtöbb bokor és cserje trágyázásához. A félig érett komposzt különösen gazdag nitrogénben. Csak a talaj felszínén érdemes kiteríteni, mert károsíthatja a növények gyökerét, ha túl mélyen keverjük a talajba. Az érett komposzt kevesebb tápanyagot tartalmaz, de javítja a talaj szerkezetét.
Ezen túlmenően léteznek speciális műtrágyák, amelyek összetétele egyes növénytípusok igényeihez vannak igazítva, mint például rózsa műtrágya.

Mikor kell műtrágyázni?

Alapesetben csak a növekedési időszakban kell műtrágyázni / tápoldatozni ami februárban kezdődik és augusztusban ér véget. Ha tovább is műtrágyázza a növényeket, akkor azok nem tudnak megfelelően a pihenési időszakukra. Újabb hajtásokat fognak hozni, amelyek viszont érzékenyek a fagyra.
A gyepfelületet általában egyszer kell műtrágyázni tavasszal, utána késő nyáron, majd a növekedési időszak végén, ősszel.
A műtrágyát fűnyírás után kell kijuttatni, hogy minél gyorsabban be tudjon oldódni a talajba. A műtrágya kijuttatása után fontos az öntözés, hogy a műtrágya minél gyorsabban feloldódjon, mert csak ezután tudja kifejteni teljes hatását.

Mennyi műtrágyára van szükség?

A műtrágya mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni egyik oldalról a talaj minőségét, másik oldalról pedig a növények igényeit. A talaj minőségének meghatározásához érdemes szakember segítségét kérni, például kertészét. Az utóbbi évek tanulmányai azt mutatták ki, hogy a veteményes kertek túl voltak trágyázva, míg a gyepfelület műtrágyázása elmaradt a szükségestől.
Általánosságban elmondható, hogy ne használjon túl sok műtrágyát, mert a túl magas ásványi-anyag tartalom károsítja a növények gyökérzetét. Ha túl sok műtrágya, tápanyag kerül a talajba, ami egyre jobban bekerül a természetes vízkörforgásba, és esetenként eljuthat a talajvízig is. Ezért mindig jobb a kevesebb trágyázás, hogy kevésbé terhelje a környezetét és természetesen a pénztárcáját.

Comments

Inspiráló kertészeti tippek Iratkozzon fel a GARDENA havi hírlevelére!