A sütiket webhelyünkön a felhasználói élmény javítása érdekében használjuk. Ha folytatja a webhelyen a böngészést, ezzel hozzájárul a sütik használatához. További információkat itt talál Sütik

Gyepinformációk, 1. rész

Márciusban a gyep különleges színt ölt: a tél végén ez az üde zöld szín a tavasz közeledtét hirdeti, amint az első friss zöld fűszálak végre kihajtanak. A szemet gyönyörködtető látvány mellett sok helyen a gyep szolgáltatja az éves kvízjátékot – ebben arra a kérdése kell válaszolni, hogy mit tegyünk gyepünkkel a lehető legjobb fejlődése érdekében.

Az elmúlt hetekben számtalan, gyeppel kapcsolatos kérdést tartalmazó levél érkezett a GARDENA Hírlevél olvasóitól. Köszönjük a leveleket! Hírlevelünkben azonban mindig csak három-négy kérdést tudunk megválaszolni. Ezért a gyeppel kapcsolatos kérdéseket csoportokba gyűjtöttük, és itt, a Gyepinformációkban válaszoljuk meg őket. Mivel nem mindenkit érdekel minden kérdéskör, az információkat kulcsszavak alapján rendeztük. Csak fussa át a jó kéttucatnyi kulcsszót, hogy kérdésére megtalálja a GARDENA kertszakértő által adott választ, és lelje örömét a fantasztikus gyepszezonban!

A mai GARDENA Hírlevélben a szellőztetéstől a mohásodásig terjedő kulcsszavakhoz tartozó válaszokat közöljük. A 2. részben, mely a március 25-i Hírlevélben jelenik meg, a gyeptípusokkal, a pázsittal, a gyomtalanítással és a lazítással kapcsolatos információkat talál. Következzék tehát a Gyepinformációk 1. része!

Szellőztetés

Igen, tényleg létezik ilyen szakkifejezés, melyről nagy örömmel adunk felvilágosítást! A szellőztetés a fű gyökereinek levegővel való ellátását jelenti. A gyep gyakran nő olyan talajon, mely nem kellő mértékben homokos, így a gyökerekhez – melyeknek lélegezniük kell – túl kevés levegő jut. Ennek következtében a túlságosan összetapadt talajban a gyep fejlődése visszamarad. Ebben az esetben a szellőztetés – levegő biztosítása – lehet a megoldás. A gyep átlyukasztgatására speciális kertész- és tereprendezési szerszámok szolgálnak. E lyukakat aztán durva homokkal kell feltölteni, hogy ne sárosodjanak el. A felszínre kerülő víz így könnyebben a talajba szivárog, a fű gyökerei pedig több levegőhöz jutnak, elősegítve a gyep növekedését. A ház körüli kisebb pázsitok esetén vagy problémás területeken (pl. ahol a talaj rendkívül agyagos és/vagy a víz megáll a felületén) a gyep levegőztetését ásóvillával is biztosíthatjuk.

Hangyák

Megértjük, ha a hangyákat idegesítőnek találja! A ház körül főleg a járdák járólapjai vagy a lerakott járókövek körül találhatók, a gyepes területek közepén ritkább az előfordulásuk. A hangyák inkább csak homokbuckákat képzenek, mintsem ténylegesen károsítanák a gyepet. Hangyairtóval küzdhetünk ellenük, esetleg – kisebb területen – száraz időben szétszórt sütőport is alkalmazhatunk. Figyelem! A nagy erdei hangyákat nem szabad megölni, fajai védettek. Ezek erdőhöz közel eső területeken fordulnak elő.

A munka megkönnyítése

Ha gyepet szeretnénk ültetni, ne válasszunk akármilyen fűmagot. Ma már léteznek munkakímélő fűmagkeverékek, melyek kevésbé magasra és kb. egy harmadával lassabban nőnek. Ezáltal kevesebb fűnyírás vár ránk, és a lenyírt fű eltakarításával is kevesebb gondunk lesz.

Gyepmentes terület a fa töve körül

Nos, ez nézőpont kérdése. Jómagam nem szeretek gyepre fát ültetni, mivel a lehullott virágok és levelek zavaróan hatnak; a gyepet sokkal gyorsabban le kell takarítani, mint az ágyást, hogy megvédjük a károsodástól. Ezenkívül nem szeretek fák körül füvet kaszálni sem. Miért kellene még több szegély, ami külön törődést igényel? De ha már egyszer fák állnak a pázsiton, azok körül alakítsunk ki gyepmentes területet, hogy a fa gyökerei megfelelő mennyiségű levegőhöz jussanak. Főleg agyagos talajban a fa gyökerei gyakran a felszínhez közel találhatók. Ez azt vonja maga után, hogy az öregebb fák körül a fűnyíró rendre gyökerekbe ütközik. Ezenkívül a fa kérge is könnyen megütődhet és megsérülhet, ha a gyep közvetlenül a fa tövénél végződik. A fa körüli gyepmentes területnek tehát kettős szerepe van: biztosítja a fűnyíró, illetve szegélyvágó és a fa közötti távolságot, és védi a fa gyökereit. Mindez azonban értelmét veszti, ha a fa körül olyan vastagon szórjuk le a mulcsot, hogy az alatta lévő gyökerek emiatt nem jutnak levegőhöz! Jobb megoldás, ha ezt a területet szabadon hagyjuk, és időnként megkapáljuk.

Virágos gyep

Némely virág, mint például a veronikafű, a fehérhere vagy a százszorszép akaratunk ellenére dugja ki virágait a pázsitban, amit jobb híján valahogy elviselünk. Fontos, hogy azok a kertészek, akik önszántukból döntenek a réti magok mellett, tudatában legyenek annak, hogy ezzel jelentős mértékben korlátozzák a terület használhatóságát. A virágos gyepre nem szabad rendszeresen rátaposni. A vetés során a szaküzletekben kapható magkeverékeket használhatjuk. Ezek különböző fűfajták és vadvirágok magjait tartalmazzák, a gyorsan elvirágzó búzavirág és a pipacs mellett olyan virágokét, melyek hosszú távon megtelepedve virágoznak az adott területen. A virágos gyep kevesebb nyírást igényel. Az évente kétszeri fűnyírás elegendő (egyszer júniusban és egyszer októberben). Nyíráskor viszont rengeteg füvet kell megmozgatni, általában kaszára, motoros kaszára vagy vágórúddal felszerelt fűnyíróra van szükség, mivel a „normál” fűnyíróval nem boldogulunk. Vannak kertek, ahol a virágos füvet csak évente egyszer – szeptemberben – nyírják. Megvárják ugyanis, amíg a legtöbb virágfaj magjai beérnek – ez a júniusi nyírásig általában még nem következik be.

Mész

A kertészek gyakran elfelejtenek gyepük számára meszet biztosítani. A gyep fejlődése viszont gyakran – mint például a csenkesz esetében – korlátozott, ha a talaj túl savas. A gyep számára a talaj ideális pH-értéke 5,5 és 6,5 közötti, tehát enyhén savas. A talaj mészszintjének fenntartásához négyzetméterenként hozzávetőleg 50-60 gramm talajjavító mész elegendő. A homokos talajok általában gyakrabban igényelnek meszet, mint az agyagosak, melyek azt jobban megkötik. Ha van lehetőségünk talajteszt segítségével megmérni a gyep talajának pH-ját, akkor a talajhoz négyzetméterenként 60 gramm meszet adjunk a pH érték 0,5-tel való emeléséhez. Példa: Ha a mért pH-érték 4, és ezt 6-ra szeretnénk növelni, akkor kb. 4 x 60 gramm, azaz 240 gramm mészre lesz szükségünk négyzetméterenként. Ebben az esetben egy jó 100 négyzetméteres gyephez egy zsák 25 kg-os kiszerelésű mész elegendő.

Komposztálás

Ha a kivágott növényeket a komposzthalomra hordjuk, azok gyakran bűzleni kezdenek. Ez akkor következik be, ha a levágott növényeket vastag, önálló rétegekben tesszük a komposzthalomra. Hogy a szagok képződését elkerüljük, vékony, 10 cm-nél nem vastagabb rétegekben rakjunk a komposzthalomra fűnyesedéket. Ezt váltogassuk nagyon száraz komposztnövények rétegeivel (pl. ősszel összevágott száraz szárak vagy vékony faágak). Ez az eljárás vegyíti a száraz, szénben gazdag komposztnövényeket a nedves, nitrogénben gazdag növényekkel, a lehető legjobb rothadási feltételeket biztosítva. Ez akkor működik a legjobban, ha a fentiek szerint rétegezett komposztálandó anyagok rétegei megfelelő módon vannak levegőztetve. Az anaerob folyamatok feltételei így nem adottak, a komposzt tehát bűzös gázoktól és szagoktól mentes lesz.

Mulcsoló fűnyírók

Igen, megkönnyítik a fűnyírást, mivel ideális esetben olyan apróra vágják össze a lenyírt füvet, hogy az a földre potyoghat a fűszálak közé, ahol elbomlik, így biztosítva a gyep számára a tápanyagok utánpótlását. Azt azonban tudnunk kell, hogy ehhez jó minőségű talaj és megfelelően táplált gyep szükséges. Ez a módszer nem igazán működik problémás (túl tömör vagy túl nedves) talajon. Ilyen esetekben a levágott részek túl sokáig maradnak a fűszálak között, olyan réteget képezve, mely megakadályozza a trágya áramlását, eltakarja a fűszálakat a napsütés elől, és elősegíti a moha növekedését. Tehát: használhatunk mulcsoló fűnyírót, de legalább egyszer – szükség esetén gyakrabban – használjuk az irtóboronát is.

Új magok vetése

Az új magok elvetésével várjunk addig, míg a talaj hőmérséklete nem emelkedik kb. 14 fok fölé. A magok így hamarabb kikelnek, a fiatal növények pedig gyorsabban fejlődnek. A magok fajtájától függően, négyzetméterenként kb. 30-40 gramm mag elegendő. Ha kevésbé vagyunk tapasztaltak a trágya terítésében, és nem bízunk benne, hogy a trágya egyenletes szórását ösztönösen jól csináljuk, akkor használjunk trágyaszórót, mely egyenletes magvetést biztosító funkcióval is rendelkezik. Ezt követően ne feledjük a magokat hengerrel lenyomatni! Ha a kb. 14 napos csírázási időszakban szeretnénk (vagy a száraz időjárás miatt kénytelenek vagyunk) megöntözni a magokat, azt nagyon óvatosan tegyük, nehogy lemossuk őket a felszínről – ez nagy körültekintést igényel, főleg lejtős terepen. Gyakori kérdés, hogy mikor a legalkalmasabb az első fűnyírást megejteni. Három-négy hetet mindenképpen várjunk ezzel, és csak akkor fogjunk hozzá a fűnyíráshoz, ha a gyep már zöldellni kezd, és a fűszálak már kb. 8 cm hosszúak. Ekkor kb. öt centiméteres legyen a nyírási magasság. A harmadik-negyedik alkalomra a fű megerősödik, így a magasságot fokozatosan három centiméterre csökkenthetjük.

Comments

Inspiráló kertészeti tippek Iratkozzon fel a GARDENA havi hírlevelére!