Virágzás!

Garden Life
Ha virágai már nyílni kezdtek az ágyásokban, akkor a megfelelő időben elvégzett apró munkálatok még varázslatosabbá tehetik őket. Így szépségüket is tovább élvezheti, és tavasszal korábban örülhet megjelenésüknek. Eláruljuk, hogy mit tehet virágai és cserjéi szépségéért épp most!

Hasznos tanácsok virág- és cserjeágyások ápolásához

Hihetetlennek tűnhet, de sok ember így gondolkodik: „Én már nem fogok a virágágyásokkal foglalkozni, túl sok munkával jár.” Igen, munka nélkül valóban nem leszünk eredményesek. A virág- és bokorágyások ápolása azonban annyira egyszerű, hogy nagyon meglepő az a hiedelem, miszerint folyamatos munkát igényelnek.







Hasonlítsuk össze például a cserjeágyást és a gyepet. Legalább tíznaponta kell füvet nyírnunk, március közepétől október közepéig – tehát hat hónapon át –, ez körülbelül 18-20 alkalomnak felel meg. A gyep méretétől függően legalább 30 percet, de akár két órát is eltarthat egy alkalom. A trágyázás és lazítás mellett tehát évi 10-40 órányi munkát jelent a fűnyírás. Vagyis évente akár egy munkahétnek megfelelő időt is bele kell fektetnünk.







Az idényvirágoknak és cserjéknek otthont adó ágyások nem kívánnak ennyi időbefektetést. Az ápolás egyszerű lesz, ha a növényeket igényeiknek megfelelő módon és helyen ültetjük el (ennek köszönhetően jól fognak fejlődni), úgy, hogy a szomszédos növények levelei összeérjenek (cserjék esetében ennek legkésőbb a második évben meg kell történnie). Így árnyékuk gátolja a gyom növekedését, valamint lassítja a víz elpárolgását.







Ha ily módon összehasonlítjuk a befektetett munkát, a virágok és cserjék nevelése azonnal izgalmas lehetőségként csillan fel. Így ha virágtengerről álmodunk, akkor nem pusztán a rengeteg munka jut majd eszünkbe. Csak kezdjen neki – mi segítünk!



EM-Tulpen-006-41cm

Egyszerűbben öntözni

A cserjék természetes környezete nedves vagy teljesen száraz. Kertészeti szempontból ez a következőt jelenti: ha megfelelő cserjéket választunk az ágyásba, azok gyakorlatilag öntözés nélkül fognak fejlődni. Kizárólag szélsőséges időjárás esetén igényelnek majd némi segítséget. Tehát a növények kiválasztása és az ültetés módja döntő fontosságú, és amint említettük: ügyeljünk arra, hogy a koronák „összezárjanak”.







Az öntözéshez használt vízmennyiséget tovább csökkenthetjük, ha fakéreggel vagy kaviccsal – saját elképzeléseink szerint – fedjük be az ágyásokat. Automata öntözőrendszer használatával az öntözés még kevesebb fáradsággal jár.







Ha mégis felmerül az öntözés igénye: kizárólag akkor öntözzünk, ha a növények száradni kezdenek – ekkor már tényleg komolyra fordult a helyzet. Mindaddig a természet talál megoldást. Ez a szabály a már kifejlett növényekre vonatkozik (a növekedési fázis akár egy évig is eltarthat). Öntözőkanna körbecipelése helyett egyszerűbb, ha az öntözőcső végére öntözőrudat erősítünk, így kényelmesen elérhetjük növényeinket.







A legjobb kora reggel öntözni; a második legmegfelelőbb időpontot a késő esti órák jelentik. Az esti öntözés azért kevésbé előnyös, mert éjjel az elázott növényeken könnyen elszaporodhatnak a gombák. Általános szabályként megjegyezhetjük, hogy nem jó áztatni a növényeket – különösen a virágokat. Kizárólag kényszerhelyzetben öntözzünk nappal, ekkor viszont langyos vizet használjunk. Ugyanis ha hideg csapvízzel öntözzük felforrósodott növényeinket – éppen mikor azt szeretnénk, hogy a legjobban nőjenek –, lehűtjük gyökereiket. Vízmennyiség: ritkábban öntözzünk, nagyobb mennyiségű vízzel, ne pedig gyakran kis mennyiséggel. Vagyis: öntözzünk célzottan és alaposan. Négyzetméterenként körülbelül 10 liter vizet használjunk.







Tipp: Ha esővizet használunk, nem fizetünk a vezetékes vízért, és a velejáró szennyvízdíj is elmarad. Esővíz pedig bőségesen áll rendelkezésünkre. Hazánkban az éves csapadékmennyiség 500–1000 mm, ami négyzetméterenként körülbelül 500–1000 liter vizet jelent. Ez egy nagy tartálynak megfelelő vízmennyiség – ingyen!







EM-Blume-043

Kerti virágok trágyázása – nagyon egyszerűen!

A trágyázás alapszabályait a Gardena Hírlevél trágyázási különszámában ismertettük. Csupán a következőket szeretnénk itt megismételni:







Cserjekertekben a trágyázás elsősorban a levelek és virágok mennyiségétől függ. Jómagam a sziklakerti cserjéket csak hébe-hóba trágyázom egy maréknyi szaruliszttel vagy egy kevés komposzttal (négyzetméterenként alig egy litert használok). Az erős növekedésű ágyáscserjék tavasszal (március-április környékén) négyzetméterenként kaphatnak kb. 50 gramm összetett műtrágyát. E helyett kb. 3 liter komposzt alkalmazása négyzetméterenként ugyancsak jó megoldás. Gyengébb növekedésű cserjék esetén 30 gramm, illetve 1,5 liter is elegendő. Ezt június közepén megismételhetjük, valamivel kisebb mennyiségben.







Hasonló szabályok érvényesek az egy- és kétnyári virágokra is. Ezek azonban néhány hét alatt rengeteg levelet és virágot növesztenek, így kézenfekvő, hogy a trágyázás gondos odafigyelést igényel. Ültetéskor négyzetméterenkénti 50 gramm összetett (virágos növényekre való) trágyát alkalmazzunk, majd június végén, valamint augusztus elején ismét trágyázunk csökkentett mennyiséggel (40 gramm, illetve 1,5-2 liter komposzt) Erre a nyirkos, felhős napok a legalkalmasabbak, egyébként pedig a növények öntözésekor trágyázzunk. Ne felejtsük el a trágyát rögtön elgereblyézni – ez a komposztra is érvényes.







Cserjék kikötözése

Ha az ágyas vagy szoliter cserjék elérnek egy kritikus magasságot, a szél és az esőzés könnyűszerrel összeborzolhatja, elhajlíthatja vagy akár el is törheti őket. Ezt megelőzhetjük, ha cserjerögzítő gyűrűket helyezünk ki – jóval szükségessé válásuk előtt. Ez a megoldás esztétikusabb, mint a zsineg használata. Ezenfelül a zsineget úgy kell megkötözni, hogy két egymással szemben fekvő ágat összefogjon, máskülönben túl könnyen lecsúszhat. Néhány jó ötlet, melyet kipróbálhatunk: Hajlítsunk koszorú alakúra egy lecsupaszított fűzfaágat, és erősítsük egy karóhoz. Ily módon házi készítésű, falusi hangulatú bokortámaszt kapunk. Ha kedveljük a természetességet, és szeretnénk még rusztikusabbá tenni kertünket: három, négy vagy öt darab, legalább egy méter hosszúságú mogyoróágat szúrjunk le a bokor mellett, majd fellette meghajlítva őket, szúrjuk a végüket egy előre kiásott gödörbe. Ezután temessük be a gödröt. Ha a meghajlított ágak nagyon feszülnének, egyszerűen törjük meg őket. A bokor rövid időn belül benövi ezt a meghittséget sugárzó, természetbarát ágkeretet, amely cserébe támaszt nyújt a növénynek.







Mit tehetünk a gyom és a gyöktörzs ellen?

Ha elég közel ültetjük egymáshoz a cserjéket, és szükség esetén mulcsozunk, azzal jelentősen visszaszoríthatjuk a gyomokat. Az ágak közt mindig marad elég hely, hogy kikapáljuk az itt-ott előbúvó gyomot. Legyünk elővigyázatosak: néhány cserjefajta, mint például az árnyliliom gyökerei nagyon közel futnak a talaj felszínéhez. Nehogy megsértsük őket kapáláskor.



A gyöktörzs gyakori probléma a cserjeágyásokban, és beláthatatlanul terjed a föld felszíne alatt. Nagyon fáradságos az eltávolítása. Ha kiássuk, néhány darabka mindig marad a föld alatt, majd továbbterjed.







Azelőtt gyakran el kellett távolítani az összes gyöktörzset, majd újraültetni a teljes ágyást. A Neudorff új biológiai növényirtó szere (Finalsan GF GierschFrei) azonban véget vet a gyöktörzsproblémának. Ha vesszük a fáradságot, és egyenként bekenjük vele a gyöktörzs leveleit, akkor az – és kizárólag az – el fog pusztulni.







Kell a cserjéket metszeni?

A nyári kertben általában nincs szükség metszésre. A magképződést és ezek kikelését megelőzhetjük a virágok visszametszésével. A sarkantyúfű, sisakvirág, kerti zsálya, macskamenta, margaréta növekedését elősegíthetjük, ha korán eltávolítjuk virágaikat. Ezáltal megújulhatnak, és akár még ősszel is virágozhatnak. A korán hervadó növényeknél (mint pl. a szívvirág) a levelek eltávolítása előtt várjuk meg, míg visszahúzódnak – még ha a száradó növény nem is túl szép látvány. A növények megerősödve lépnek majd a nyugalmi időszakba, ha hervadás után szedjük le leveleiket.







További kerti örömök: vándoroltassa bokrait

Jótékony hatással bír, ha a nyár végén (időjárástól függően, legkorábban szeptember elején) szétválasztjuk és átültetjük cserjéinket. Ezáltal felélénkítjük fejlődésüket. Erre a törpe nőszirom vagy a margarétabokor a legalkalmasabb. Kizárólag a nagyon hosszú élettartamú cserjéket, mint például a bazsarózsaféléket ajánlatos több éven át egy helyen hagyni.







A cserjék átültetésének időszaka egyben az ajándékozás ideje is. Azokat a töveket, amelyekre nincs szükségünk, ajándékozzuk oda kertészkedő barátainknak. Így mindenkinek egyre gazdagabbá válik a kertje, és egyben örömöt is szerzünk másoknak.







Hogy a nyári virágok még szebbek legyenek

Ha mindig követjük a trágyázási és öntözési tanácsokat nyári virágainkkal kapcsolatban, akkor a legszükségesebbet már megtettük, hiszen a folyamatos vízellátás meghatározó létfontosságú a tartós virágzáshoz. Azoknál a fajtáknál, melyek rosszul tűrik a meszet, és sok vasra van szükségük – mint például a petúniák, a hópehelyvirág vagy a kék margitvirág –, vashiány léphet fel (a fiatal levelek sárgák, az erek a levélnyélnél zöldek maradnak). Ez gyakori probléma meszes talajoknál vagy kemény víz esetén. A vashiányban szenvedő növényt szaküzletben vásárolt vastartalmú táppal kezeljük, az útmutatás alapján.







Augusztusban, mire a nyaralásból hazaérünk, néhány növény még virágozhat (pl. a legyezővirág, öregebb petúniafajták), míg más fajták teljesen eltűnnek (lobélia, zsálya). Az elpusztult növényeket távolítsuk el az ágyásból. Ültessünk helyettük pl. réti gyógynövényeket, fűféléket, bokrokat, hogy a késő nyári hangulatból átlépjünk az őszi atmoszférába. Ne engedjük, hogy nyári virágaink felmagozzanak, mert ez megváltoztatja a hormonháztartásukat, és a következő évben kevesebb viráguk lesz majd. Különösen a ciklámen, a lantanacserje, a gólyaorr, a görvélyfű és a seprűfű hajlamos erre.
EM-Blume-044-34cm

Váltakozó virágzás minden évben: kétnyári virágok

A kétnyári növények magjait érdemes korán elvetni, így a következő nyáron már örülhetünk a virágoknak. Ilyen például a törökszegfű, az édeskömény, a gyűszűvirág, a kígyószisz, a bársonyos kakukkszegfű, az őszbogáncs, az ökörfarkkóró és néhány tárnicsféle.



A háromszínű árvácska és a sarkantyús árvácska magjait is most vessük el, és ne felejtsük el nefelejccsel és nagyvirágú kerti százszorszéppel kiegészíteni.







Díszzöldségek és ehető virágok

Ha dísznövényként termesztünk sokszínű levélmángoldot vagy piroslevelű sóskát, akkor se feledkezzünk meg a betakarításról. Zsenge levelük a konyhában sokféle finomság alapja lehet, ráadásul a fenti két növény esetében ezek után rendszeresen betakaríthatjuk majd őket. Az esetleges virághajtásokat ajánlatos azonnal eltávolítani. Más virágokat viszont a növényről egyenesen a konyhába vihetünk. A tökvirághoz hasonlóan megtölthetjük a sásliliomot – csirkesalátával felséges. A különböző sásliliomfajtáknak más-más ízük van. A „Crimson pirate”, a „French lingerie”, valamint a citromsárga és a sárga sásliliom egyaránt jóízű. A sásliliom és a dáliavirág borágóval vagy bársonyvirággal kombinálva mutatóssá és tarkává teszik nyári salátánkat. Jómagam jobban kedvelem a világos dáliavirágokat a sötéteknél, az utóbbiak, fajtától függően, rendszerint kesernyések. Csípjen le egy dáliavirágot, és kóstolja meg – az íze hasonló a fejes salátáéhoz, csak valamivel markánsabb.